2013. december 3., kedd

Amikor összedobban a szív

Az elmúlt héten a Baptista Szeretetszolgálat  cipős-doboz akciót hírdetett rászoruló gyermekek részére.
Gyurival kisétáltunk a piacra, hogy  bevásároljunk és állítsunk össze egy dobozra valót. Már majdnem készen voltunk, csak a játék hiányzott még. Megkerestük a játékost, és mondtam, hogy 10, vagy 11 éves gyereknek ajánljon valamit az eladó hölgy. Rám nézett, és kérdezte, hogy fiúnak, vagy lánynak ? én lányt, Gyuri fiút mondott.A hölgy zavartan mosolygott. Ekkor mondtam, hogy rászoruló gyermekeknek vásárolunk. Megvásároltuk az ajánlott terméket, és aztán a hölgy felajánlotta, hogy ő is szeretne hozzájárulni, hisz otthon sok új gyerekjáték van letétben.Megegyeztünk, hogy érte megyünk a következő piacnapon. Meg is történt. Két nagy bevásárló szatyor gyerekjátékkal állt elő.Ma újra voltunk a piacon, és felkerestük, egy kicsi tortaszeletet vittünk néki ami vasárnapról maradt( Stefi és a két unokám vasárnap voltak elbúcsúzni, mennek Torontóba Endre fiamhoz). Örült a csemegének, és ígérte, hogy jövő péntekre hoz kis csizmákat és kis ruhákat.Rám nem is ez volt hatással, hanem az, amikor azt mondta, hogy a Krisztus teste ne érezzen hiányt.

2013. november 11., hétfő

Kőrösvidéki zenés evangélizáció

Tegnap egész nap Békéscsabán voltunk, ahol megrendezésre került a Kőrös-vidéki zenés evangelizáció.
Meghívott vendég lelkipásztor Kübler János tv.volt a Wesselényi utcai gyülekezetből. Alap Ige a tékozló fiú története volt. Délelőtt az otthon maradt"jó" fiúról szólt a tanítás, délután a tékozló fiú hazatéréséről.
Felemelő volt hallgatni a kórust.
  Meglepetésként ért, hogy a híres keresztyén sztár Bolyki Balázs délután koncertet adott az ünnepélyen.


2013. november 9., szombat

Nem unatkozunk

Nincs időnk unatkozni. Azok közé tartozunk, akiknem unatkoznak. Pörög az élet körülöttünk, program programot követ.
Nagyon régen nem ültem le blogomba írni, így felhalmozódtak az események, azért megpróbálok egy kis betekintést adni az elmúlt idők folyásáról
Augusztus Zenei tábor Békésen. Vendégeink voltak Lónyai lányok
   Szeptemberben Gyuri Szerbiában járt egy kis csapat önkéntessel. Nyúl Zoltánék segítségére siettek, tetőt tenni a fejük fölé., ugyanis a házuk porrá égett.
                       
  Ugyancsak szeptemberben Belényesen jártunk, ott a " Nóé és az özönvíz "című zenés történet lett előadva a Békési gyerekek által.
   
Szeptemberben volt az ifjúsági konferencia is,  meghivott előadója Budai Lajos és Evódia  volt.
Október hatodikán bemerítési ünnepélyünk volt Békésen. Nagy ünnep, aminek a menny is örül...!
Október 19én, Gyulán, valamint 20-án Békéscsabán lett a Nóé musikel előadva.
Rendszeresen járok ki péntekenként Kőröstarcsára, minden második szerdán a nyugdíjasok alkalmára, valamint most már rendszeressé vált minden második hétfőn a női kör.
      Itthon is folytak a munkálatok.Egy részét a lakásnak szigetelni és festeni kellett.  Ezt a müveletet Gyuri végezte, én az inasa voltam.
      
Gazdag termést adott az Úr! Bőven teremtek a gyümölcsfák. Dolgom is akadt bőven a berakással.Most úgy látom, megérte. Hála mindenért az Úrnak!!!!


      

2013. október 16., szerda

Isten a csodák Istene!


Isten a csodák Istene!

Isten nem hiába csodák Istene,
földi életünk is, csodákkal tele!
Csoda ha új napra nyithatom szemem,
midőn sokan élnek vakon,Istenem!
Csoda, hogy hálára nyithatom a szám,
midőn legtöbb ajkról, panasz szava száll.
Csoda ha megvetem reggel ágyamat,
bénát ágyban talál hajnal, alkonyat.
Csoda ha ruhámat még felölthetem,
mikor sok beteget, öltöztetni kell.
Csoda, hogy ép testben tudhatom magam,
midőn sok embernek csonkolt teste van.
Csoda ha mozdulhat lábam és kezem,
béna ember nem tud állni, járni sem.
Csoda ha hallhatok éneket, zenét,
süket, odaadná érte mindenét.
Csoda, hogy még élek, bár próbák között,
már sok próbált testvér, mennybe költözött.
Életünket kicsiny csodák képezik,
ámde valamennyi, Attól érkezik,
Aki azért adott életet nekünk,
hogy létezéséről, hűn vallást tegyünk!
Legszebb csoda viszont, ma még rejtve van,
arra várunk egyre többen, boldogan.
Midőn szebb új testben szállunk légen át,
s megláthatjuk: lelkünk aranyvárosát!
Ragyogása csodás, mint egy drágagyöngy,
hozzá hasonlítva, földünk sárgöröngy.

2013. július 12., péntek

Az eredmény az Alkotót dícséri

                                         A Hiri család elindul a Fekete tengerre.
                                                     Sóbányában
                                                            
Ma az Ige arról szól,hogy vegyük észre a teremtett világ önfeledt örömét, és kapcsolódjunk be mi is!
                                                               Zsolt 98.
Hétfőn, azaz július 8-án érkeztünk haza arról a csodálatos szép útról, amit ajándékba kaptunk a Teremtőtől.
Július elsején indultunk, tehát pontosan egy hetet ölelt fel a kirándulás. Erdély gyönyörű vidékeit járhattuk be, valamint Székelyudvarhelyen a Noé történetét bemutató előadáson vehettünk részt, de nem utolsósorban említhetem, hogy drága nővéremékkel Annuskáékkal lehettünk együtt, élvezve az ő vendégszeretetüket! Nagyon jó volt újra találkozni velük!Fedezze be őket az Úr az Ő gondviselő szeretetével!
  Jó kis csapat voltunk akik elindultunk Székelyföldre, a csapat egy része a Lisztes, Timár és Trescsik család és Márk Udvarhelyt maradt, míg mi a Táboron keresztül megérkeztünk Annuskáékhoz:Gyuri, Fábián Tamás, a két Nagy unoka, Anna és én az  Annuskáék vendégei voltunk. Szerda reggel F. Tamás vissza is utazott , de helyébe jöttek más vendégek Őrbottyánból Hiriék.Akkora lakásuk van Annuskáéknak,hogy mind elfértünk szeretetben együtt.
Szerettem volna zsákba gyűjteni azt a jó levegőt, amit ott magunkba szívhattunk, feledhetetlen volt a kirándulás a Gyilkos tóhoz, Békás szoroshoz, a parajdi sóbányában.Minden, minden a Nagy Alkotóról beszél.
 "Akár óriások építik a kastélyokat, akár emberek a kunyhókat: kastélyok,kunyhók mind mulandó dolgok. Csupán a hegyek, a völgyek, a folyók és a népek örökkévalók,mert azokat Isten teremtette!"(Vass Albert)

                                                  Már Erdélyben járunk
                                                               A három sofőr

                                                           Királyhágó
                                                    Parajdi sóbánya bejárata
                                                                   Székelyudvarhely
                                                            Evódia és Anna
                                                               Homoród
                                                      A Táborban a kápolna

                                              Annuskáéktól az út a táborba

                                                         A kápolna belűlről
                                                    A nővérem Annuska


                                                        A Bucsin tetőn

                                                                   Gyilkos tó


                                                         A Veress család háza
                                                Az udvarhelyi imaházban (próba)
                                                          Bucsu Liszteséktől

                                                            Ez itt már Magyar-hon

2013. június 22., szombat

Kőröstarcsán

Tegnap, mint már sokadikszor pénteken Kőröstarcsán  voltam. Egy pár felvételt is készítettem az ottani gyermekekről. Szeretek közöttük lenni.









Ez a fönti kép a kisbabával, azt juttatja eszembe, hogy az anyuka amikor megtudta, hogy gyereket vár, el akarta vetetni, de Dumáné Pannika lelkére beszélt, hogy ne tegye.Így az öt gyerek mellett ott van ez a hatodik. A kisbaba be is lett mutatva az Úrnak az imaházban. Pannika azóta úgy is nevezi"A mi gyermekünk".

2013. június 12., szerda