2013. december 3., kedd

Amikor összedobban a szív

Az elmúlt héten a Baptista Szeretetszolgálat  cipős-doboz akciót hírdetett rászoruló gyermekek részére.
Gyurival kisétáltunk a piacra, hogy  bevásároljunk és állítsunk össze egy dobozra valót. Már majdnem készen voltunk, csak a játék hiányzott még. Megkerestük a játékost, és mondtam, hogy 10, vagy 11 éves gyereknek ajánljon valamit az eladó hölgy. Rám nézett, és kérdezte, hogy fiúnak, vagy lánynak ? én lányt, Gyuri fiút mondott.A hölgy zavartan mosolygott. Ekkor mondtam, hogy rászoruló gyermekeknek vásárolunk. Megvásároltuk az ajánlott terméket, és aztán a hölgy felajánlotta, hogy ő is szeretne hozzájárulni, hisz otthon sok új gyerekjáték van letétben.Megegyeztünk, hogy érte megyünk a következő piacnapon. Meg is történt. Két nagy bevásárló szatyor gyerekjátékkal állt elő.Ma újra voltunk a piacon, és felkerestük, egy kicsi tortaszeletet vittünk néki ami vasárnapról maradt( Stefi és a két unokám vasárnap voltak elbúcsúzni, mennek Torontóba Endre fiamhoz). Örült a csemegének, és ígérte, hogy jövő péntekre hoz kis csizmákat és kis ruhákat.Rám nem is ez volt hatással, hanem az, amikor azt mondta, hogy a Krisztus teste ne érezzen hiányt.