2017. szeptember 29., péntek

ünneplés

Attila, Szilvi, Tibor, Dóri a kicsikkel 23.-én elvittek Békéscsabára, ahol egy étteremben már várt egy nagy csapat Erdélyből. Meglepetésnek szánták a Házassági évforduló alkalmából. Nagyon jó lett volna, ha minden gyerekünk ott lehetett volna. Igy is nagy volt az örömünk. Volt kaja bőven, hisz előtte való nap több mint 300 fasírtot lesütöttem, és volt hozzá böff
saláta. , , így nem volt gond vacsorát és reggelit készíteni nekik . Reggel mi is elmentünk a vendégekkel Gyulára a fürdőbe. Vendégünk volt Dániel Ibolyával, Andris , Angi Mirjám és Laura, Attila és Szilvi ők nálunk aludtak, Annáéknál aludt Eunika, Sanyi, Johanna és Lara, Leona, Tibi, Márk és Noel. Tiborék visszamentek Kétegyházára éjszakára.

Egy kellemetlen meglepetés is ért, Annáék kocsiját visszamondták Somlyaiék.

Tegnap és ma favágás és fahordás volt. Nem megyek Kőröstarcsára, mert Dumáék elmentek Váradra, és Péter Istvánnal nem megyek ki.

Azt ígérte Kis Csabi, hogy segít az Annáék kocsija eladásában. Tegnap el is vitte. Valamit meg kell benne javítani

2017. szeptember 19., kedd

Női kör

Tegnap női körön voltam Andi jött értem, ő vitt és hozott haza.  Ma Pannika volt nálam imádkozni Jó az Úrral együtt lenni.  Szomorú híreket hallottunk Erdélyből, hogy a nagy vihar emberéleteket vitt el, sokan kórházba kerültek, valamint nagy az anyagi kár. Sajnos, mind több és több ehhez hasonló eset fordul elő mostanában. 

Stefi születésnapjára


Születésnapra

Őszi szellő bujkál a kert fái között
lágy szellő szárnyán én is elindulok
kéklő ég alatt sietve suhanok
rétek, csúcsok, óceánok fölött.

Viszem a lelkemet, viszem a szívemet
súgni a füledbe sejtelmeset
A múltból is pakoltam valamit
az itt hagyott táj szelíd ölelésit,
s, az együtt töltött idők
rohanó, mégis kedves perceit.

Korán érkezek, mikor az édes álom
még ott dereng illatos párnádon
kopogok halkan az ablakodon
hogy mikor felébredsz,
már ott legyen terített asztalon
kis csokorba kötött csomagom,
mibe rejtettem ezt az én kis dalom:

Igen silány, szerény a dalom
de vele mind rád csókolom
Isten bőkezű áldását!
Kérem, helyezze minden utadra
szerelmes isteni mosolyát!
Te is add tova akinek nincs
e felbecsülhetetlen drága kincs
Mosolyogjon veled a világ
nyíljon utadon „szeretlek” virág!

Dalomnak itt nincs még vége
csak a képzeletem szárnyalt
borzolja őszi szél ősz hajamat
Idős öreg testem itt maradt
csak a lelkem szállt, szaladt.
Itthon emelem szememet az égre
Minden nap buzgón könnyezve
kérve az én szerető Uramat,
hogy úgy őrizzen, s úgy védjen
mint anyád ringatott
valamikor régen
szerető ölében!


Kisné Ady Éva

2017. szeptember 17., vasárnap

Meglepetés

A Gyülekezet vezetősége tudomást szerzett az ötven éves házassági évfordulóról, és Bohus köszöntött. Ebéden Dumáéknál voltunk. Finom ebéd, virág torta, csoki! Ennyi meglepetéssel várt Pannika!  Pénteken kőröstarcsán voltam. Sajnos, most nagyon kevesen voltak. Jakab első részéből beszélgettünk, és imádkoztunk, hogy ne essünk kisértésbe. Csütörtökön Pannika volt nálunk imádkozni a Kőröstarcsai misszióért. Én Zsófikáért, Esztiért és Orsiért imádkozom.  Minden nap a családomon kivül szívemre helyezte az Úr, hogy imádkozzak a betegekért! Most Elviráért és Andiért imádkozok. Egyik fb. ismerősöm megkért, hogy a férjéért imádkozzak. Teszem. Az Úrnál vannak az imáim. Ő tehet szabaddá, egészségessé. Legyen az Ő akarata szerint! Jövő héten csütörtökön jönnek Attiláék le.

2017. szeptember 8., péntek

50 év

50 éve

Hol volt, hol nem volt,
volt egyszer egy leány, aki két hegyóriás között lakott,
hol a völgyben egy nagy folyó kanyargott.
.Minden nap benézett hozzá az Ég és Föld Királya,
hogy lássa, mit csinál a hegyek lánya?
Hát, az úgy volt, hogy nőtt, növekedett,
mindig több ismeretet szerzett.
A lány megtudta a Királyról, hogy hatalmas Úr,
még a hegy is megrendül szavától.
Azt is megtudta a hegyek lánya,
hogy eme a Királynak van egy Fia,
aki őt annyira szereti,
hogy kész volt érte életét áldozni,
de feltámadt, és most Ő ott van fent,
magasan a hegyek fölött
, ahol az ég kékbe öltözött,
és mindent lát,
figyeli a lány minden mozdulatát.
Örvendett a leány nagyon,
mosolygott ő minden napon,
mert ismerte a Királyfit olyannyira,
hogy az életét néki ajánlotta.
A Királyfi pedig megígérte,
hogy megnyitja Országát előtte.

Telt, múlt az idő, és egyszer egy ifjú érkezett hegyen-völgyön át,
ő is ismerte már a Királyt.
Megdobbant a lány szíve,
de senki nem láthatott mögéje.
Mit tehetett, mit nem, hát titkon, halkan, elmondta a Királyfinak,
legyen ő is részese titkának. Mondta, hogy van akit nagyon megszeretett,
de igen sok szép lány van, akik sokkal szebbek és tőle mind ügyesebbek,
ám ő mégis, nagyon szeretné, ha ez az ifjú az ő kezét megkérné.
A Királyfi meghallotta a lány halk szavait,
biztosan örült, hogy megosztotta vele szíve titkait.
Nem sok idő telt bele az ifjú a lány kezét tenyerébe vette
és akkor megvallotta, az a szíve vágya,
hogy igent mondjon kérő szavára.
A lány ma is úgy érzi, hogy csoda történt vele.
Örömmel hagyta kezét a kérő kezében. A jegyességet menyegző követte.
Első számú meghívott tudjátok ki volt? -Hát a Királyfi!
Azért volt a menyegző annyira királyi.

A világ óráján ÖTVEN év leforgott.
Az ötven év alatt sok minden változott:
A lányból anyóka, az ifjúból apóka, kis családból nagy család,
fekete hajuk hófehérré vált.

A hegyek is elmaradtak, fészket egy róna közepén raktak. Ősz van. A fészekből sorba messze kirepültek a kis fiókák ,távolra is jutottak, tengeren is át
Ami és Aki nem változott az a Nagy Király, az Isten!
Körötte minden megváltozhat ,de Ő sohasem!
És nem változott a Szeretet,
az köti ma is össze a két öreg kezet!
Fordulhat százszor a világ kereke,
tárva van alattuk az Isten tenyere.
Kisné Ady Éva