2017. április 28., péntek

Nem számoltam be róla, hogy április hatodikán nem mehettem verset mondani, mert nagyon megfáztam. A hangom is rekedt volt.  Arról sem számoltam be, hogy nagypénteken itt voltak Attiláék, szombaton együtt ebédeltünk Annáék és attiláékkal, majd amikor Attiláékat vittük Gyulára, ők Békéscsabán vettek Gyurinak öltönyt . Ez volt az ajándékuk apuka szülinapjára.

2017. április 25., kedd

Megszületett ma a kis Illés

Húsvét!

Kétség és remény

Pirkadt. Lassan, csendben
a hajnal érkezett.
Kialvatlan szemem
sűrűn törölgettem.

A sötétség most még
morc arcát mutatta
fekete ruháját
lomhán, lassan vonta
felségterületét
át kellett, hogy adja
kénytelen, kelletlen.
Vörösödött az ég
lassanként keleten.

S mint előbb az a fény
küzdött a sötéttel,
úgy küszködtem én is
halállal, élettel.

Kívántam elhinni,
szenvedőn, boldogan,
hogy az én Mesterem
nem maradt a sírban.

És, máris indultam,
sorstól megindultan
sírhoz igyekeztem.
Virágok, kövek közt
az utat kerestem.

Míg egyik kezemmel
hosszú, még illatos
hajam simogattam,
csak Őrá gondoltam.
Azon járt az eszem
ezzel törölgettem
nem is olyan régen
a Mesterem lábát.
Másik kézzel vittem
szelencém nárdusát.
Balzsam csodakenőcs,
illata ismerős!

Futottam a sírhoz.
Titkos vágy vitt oda
ruhámat nyaldosta
friss fűnek harmata.
Tavaszi lágy szellő
kendőm lobogtatta
min érezhető még
elsírt könnyem nyoma.

Kétség és a remény
kergetőztek folyton
vajon Mesteremet
látni hogyan fogom?

Megannyi sok kérdés,
de már csak egy lépés
máris látni fogom
én drága Jézusom.

Jaj, most zavart vagyok
a sír üresen áll
már nincs ott a halott
nincsenek katonák.
A földre roskadok,
fátylamra könny csorog.

Ekkor váratlanul
melegség töltött el
valaki átölelt.
és szólít csendesen.
Mária Magdolna!
Ez Ő, az Ő szava!
Nagyot dobban szívem
Ő az! A Mesterem!

Világgá hirdetem:
halljátok emberek!
Ilyen nem történt még
soha a nap alatt
a halott feltámadt
nem kell félni többet!
pokol, és bűn felett
ma győzött az élet!
                               Kisné Ady Éva 2017 04 15