50 év

50 éve

Hol volt, hol nem volt,

volt egyszer egy leány, aki két hegyóriás között lakott,

hol a völgyben egy nagy folyó kanyargott.

.Minden nap benézett hozzá az Ég és Föld Királya,

hogy lássa, mit csinál a hegyek lánya?

Hát, az úgy volt, hogy nőtt, növekedett,

mindig több ismeretet szerzett.

A lány megtudta a Királyról, hogy hatalmas Úr,

még a hegy is megrendül szavától.

Azt is megtudta a hegyek lánya,

hogy eme a Királynak van egy Fia,

aki őt annyira szereti,

hogy kész volt érte életét áldozni,

de feltámadt, és most Ő ott van fent,

magasan a hegyek fölött

, ahol az ég kékbe öltözött,

és mindent lát,

figyeli a lány minden mozdulatát.

Örvendett a leány nagyon,

mosolygott ő minden napon,

mert ismerte a Királyfit olyannyira,

hogy az életét néki ajánlotta.

A Királyfi pedig megígérte,

hogy megnyitja Országát előtte.

Telt, múlt az idő, és egyszer egy ifjú érkezett hegyen-völgyön át,

ő is ismerte már a Királyt.

Megdobbant a lány szíve,

de senki nem láthatott mögéje.

Mit tehetett, mit nem, hát titkon, halkan, elmondta a Királyfinak,

legyen ő is részese titkának. Mondta, hogy van akit nagyon megszeretett,

de igen sok szép lány van, akik sokkal szebbek és tőle mind ügyesebbek,

ám ő mégis, nagyon szeretné, ha ez az ifjú az ő kezét megkérné.

A Királyfi meghallotta a lány halk szavait,

biztosan örült, hogy megosztotta vele szíve titkait.

Nem sok idő telt bele az ifjú a lány kezét tenyerébe vette

és akkor megvallotta, az a szíve vágya,

hogy igent mondjon kérő szavára.

A lány ma is úgy érzi, hogy csoda történt vele.

Örömmel hagyta kezét a kérő kezében. A jegyességet menyegző követte.

Első számú meghívott tudjátok ki volt? -Hát a Királyfi!

Azért volt a menyegző annyira királyi.

A világ óráján ÖTVEN év leforgott.

Az ötven év alatt sok minden változott:

A lányból anyóka, az ifjúból apóka, kis családból nagy család,

fekete hajuk hófehérré vált.

A hegyek is elmaradtak, fészket egy róna közepén raktak. Ősz van. A fészekből sorba messze kirepültek a kis fiókák ,távolra is jutottak, tengeren is át

Ami és Aki nem változott az a Nagy Király, az Isten!

Körötte minden megváltozhat ,de Ő sohasem!

És nem változott a Szeretet,

az köti ma is össze a két öreg kezet!

Fordulhat százszor a világ kereke,

tárva van alattuk az Isten tenyere.

Kisné Ady Éva